2013. november 13., szerda

Nagyon röviden

Tegnap vizsgáztam a bevezető teológia kurzusból, holnap pedig exegézisből megyek. Remélem, hogy majd valamikor sikerül írnom picit részletesebben is arról, hogy milyen óráim voltak az első modulban (a tanév négy modulra tagolódik, ezért vannak mostanában vizsgáim.) Egyelőre annyit mondanék, hogy ez a hetem e két tárgy fényében a Bibliáról szól, pontosabban a bibliai szövegek keletkezésének, történelmi, irodalmi mondanivalójának a megértéséről.

A teológia vizsgára fel kellett készülni egy szabadon választott témából - én annak olvastam utána, hogy milyen szövegváltozatai vannak a Bibliának, azaz melyik korban milyen céllal és milyen nyelvű fordítás született. Ez azért is érdekes, mert mindegyik változat picit különbözik az előzőtől, és így hipp-hopp megérkezünk oda, hogy ma például 7 könyv eltérés van a protestáns és a katolikus Ószövetség között. Hamar feladtam azt az elképzelésemet, hogy egy átfogó, kerek képen alkotom magamnak a témáról a vizsgáig bezárólag, ugyanis olyan hihetetlenül szövevényes a szövegek története, hogy ihaj. (A vizsga amúgy jól sikerült - ennek ellenére. :) Remélem, még lesz lehetőségem folytatni.

Holnap pedig valószínűleg arról fognak majd faggatni 20 percen keresztül, hogy hányadán is állunk mindazzal, amit az Evangéliumban olvasunk. Az őszinte válaszom erre is az lenne, hogy fogalmam sincs - 6 hét alatt ugyanis tökéletesen elvesztettem azt a bizonyosságomat, ami ugyan nem tudom, honnan volt, de határozottan emlékszem, hogy bennem volt az Evangéliumokat illetően; most pedig úgy érzem, hogy jó pár év kemény munkáját dobhatom ki az ablakon, és kezdhetem elölről megérteni, hogy miben is hiszek. Hogyan történt mindez? Ha majd sikerül feldolgoznom a történteket, megírom. :)

2013. november 7., csütörtök

Tényleg megéri?

Ma a modern természettudományok történetéről szóló órán a professzorunk röviden elmagyarázta az univerzum történetét. Többek között megtudtuk, hogy a tudomány mai állása szerint nagyjából vissza tudjuk követni az elmúlt 13,8 milliárd évet egészen az ősrobbanásig, viszont semmit sem tudunk mondani az első 10-43 másodpercről. (Ez amúgy a Planck-idő, és elég fontos szám a kvantumfizikában.) Én csillogó szemmel hallgattam, mivel a tananyag már ismerős volt nekem még az ELTÉ-ről, és fantasztikus volt újra meghallgatni filozófiai-teológiai megközelítésből is.

Este előkerült a téma az asztalnál, mire az egyik közgazdász évfolyamtársam enyhe humorérzékkel fűszerezve így fejezte ki a nemtetszését: ugyan ki az ördög volt képes kifizetni irgalmatlan sok pénzt azért, hogy végül valaki felfedezze ezt a számot?

Jó kérdés. Mindenesetre az ezt követő félórás vita baráti beszélgetés :) után legalább bennem is tudatosult, hogy egyelőre sajnos még elég sokan halnak éhen, pont miközben ezt a bejegyzést írom, ezért a természettudomány "szépsége" mellett bizony nagyon is helyt kell adni a felfedezések (és befektetések) hasznosságát hangsúlyozó szempontoknak is.

2013. november 3., vasárnap

Az öt legjobb dolog a svájci úton

Egy Zug nevű mesés településen voltunk Svájcban a hétvégén, egy fiatal keresztényeknek rendezett fesztiválon. Remélem hamarosan lesznek képeink, de addig is, a lényeg összefoglalva a top 5 listával:

5. A program előtti napon hatosban (azaz az útitársaimmal) eltöltött este; és a hatalmas pizza az egyik helyi olasz pizzériában (igen, Olaszországból 6 órát utaztunk Svájca, hogy egy jót pizzázzunk. :)

4. Az egész találkozó hangulata; a sok fiatal, akik komolyan gondolják, hogy érdemes kereszténynek lenni, és a szervezők, akiknek megéri belefektetni irtó sok munkát egy ilyen hétvégébe.

3. Találkozás Svájccal, a néppel, a nyelvvel (ez egy külön fejezetet megérne, a svájci német alias sviccerdüccs egy zseniális dolog, kár, hogy egy árva szót sem értek belőle), a tájjal, a színekkel, a Rajnával, és egy picit a kultúrával is.

2. Az szombat délelőtti programpont, amikor egy pap a hitről beszélt. Tudtátok, hogy az ember a szívével hisz? (Illetve azzal is, de engem mindenesetre ez a rész fogott meg a legjobban.)

1. És a győztes: a hatalmas beszélgetések az útitársaimmal odafelé, az ottlét alatt, de különösen hazafelé. Egy másik emberként jöttem haza! (Hát igen, ez is egy olyan dolog, amiért tipikusan el kell utazni Svájcba... :)