2014. április 4., péntek

A kiáltás

Volt egy nagyszerű kurzusunk Jézus kereszthalálának a magyarázatáról, amely legnagyobb részt a Mk 15,34-ről szólt ("Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?"), de alaposan áttanulmányoztuk a keresztre feszítés bibliai és történelmi kontextusát is, a modul végén pedig egy teológiai kitekintésben is részünk volt. Aquinói Szent Tamás szerint például Jézus a kereszten alapvetően három dolgot érzett: félelmet, szomorúságot és "unalmat" (tedium), amit talán hitelesebb úgy fordítani, hogy az "értelem hiánya", mármint az események értelmének a hiánya.

Ezen a ponton úgy érzem, eljött az idő, hogy hozzátegyem a saját teológia meglátásomat Aquinói Tamáséhoz, megalapozva ezzel egyháztanítói pályafutásomat. Azt állapítottam meg ugyanis, hogy egy átlagos vizsga során egészen hasonló érzelmeket élünk át: előtte a félelmet, közben az értelem hiányát (mármint a fejünkből), utána pedig a szomorúságot... egy egyetemista élete tulajdonképpen egészen hasonlít Jézuséhoz. :) 

Félretéve a tréfát, természetesen nem ez a grandiózus felfedezés volt az egyetlen gyümölcse a kurzusnak. Sőt mi több, néhány óra igen mélyen megérintett; ebben a modulban azt hiszem semmilyen más tárgyunk nem volt, amelyik ennyire a mi életünkről szólt volna. 

1 megjegyzés:

  1. Értelem nélküliség nem inkább értelmetlenség?
    (Az egyik amitől nagyon ki tudok készülni...)

    VálaszTörlés